Az elődök szülőföldje: WEHINGEN

Wehingen Württemberg tartományban, a Bodeni tó és Stuttgart között kb. félúton helyezkedik el. Tuttlingen körzet-központtól mintegy 30 km-re található. A Fekete-erdő 800-1000 métert meghaladó magasságú hegyei között bújik meg. A falu külterülete közel 1500 hektár, ebből 900 hektárt erdőség borít.  A Bära völgyben meghúzódó település és környezete szerfelett vonzó a turisták számára. A községben kb. 3600-an élnek. Az itt működő vállalkozások 1600 embernek adnak munkát. Az oktatási intézményei sorában gimnázium is működik.

Wehingen első okleveles említése 793-ra nyúlik vissza, s így a körzet legkorábban alapított települése. Helytörténetének feldolgozása során kelta, római és alamann emlékek is előbukkantak. Fennmaradásában valószínűleg jelentős szerepet játszott a földrajzi értelemben vett elzártsága.

Az itt élők 63 %-a katolikus vallású. A ma is megcsodálható Szent Ulrich templom, amely a falu központjában áll, 1299-ben épült. Az idők folyamán többször bővítették és renoválták. Ma 500 személy számára kínál ülőhelyet. Joggal feltételezhetjük, hogy a Wehingenből községünkbe érkező telepeseket is ebben a templomban és az itt látható keresztelő kútból keresztelték. A vésett felirata szerint a márvány anyagú kút 1608-ban készült.

Wehingenből négy família indult el községünkbe. A Fischingerek a falualapítók első csoportjában érkeztek, az Alber, Gauckhel és a Narr-ok pedig az utolsók között jöttek 1759-60-ban.  

Az ALBER család feltehetően Dél-Tirolból – a mai olasz Alto Adige tartományból – vándorolt Wehingenbe. Idénymunkásként érkezhettek az 1600-as években a Bodeni tó környékére. Dél-Tirolban az Alber név még ma is nagyon elterjedt. Feltételezhető, hogy az ottani nyári állattartással kapcsolatban tevékenykedtek, tej- és sajttermeléssel foglalkoztak a hegyi legelőkön. Az Alm alpesi legelőt jelent. A közép-felnémet nyelvjárásban gyakori az m-ről b-re történő eltolódás, így vette fel az Almer név Alber formát. A név tehát a származás helyére utal.

Községünkbe egyetlen személy, magyar nevén Alber Özséb érkezett ezzel a névvel, s bár 11 gyermeke volt, a név az 1800-as évek elejétől nem található az anyakönyveinkben. A családnevet az eredeti alak mellett Albert-ként és Albre-ként is jegyezték az iratokban.

Eusebius Alber (1730.10.11 – †1786.09.19) Sz: Joseph Alber - Maria Hafnerin (Denkingen) H1: Margaretha Spohnin (Lautlingen) H2: Juliana Os(ter)wald (Rátka) 1774.01.30 Tr.

A FISCHINGER família nevének eredetéről megbízható adatokkal még rendelkezem, ezért csupán a három telepes adatait közlöm. Joannes Fischingert az első listában családfőként tüntették fel. Anyakönyveinkben a következő névalakok fordulnak elő: Fischinger, Phissinger, Fissinger.

A telepesek adatai az alábbiak:

Antonius Fischinger (c.1739 – †1773.05.09) Sz: Johannes Fischinger - Kunigunde Mauchin (von Egesheim) H: Magdalena Ullenmayer / Ullemeyr 1763.02.13 Tr.

Johannes Fischinger (1707.06.21 – †1757 után) Sz: Franziskus Fischinger – Cunegunde Sengin H1: Kunigunde Mauchin (von Egesheim) 1735.11.__. Wehingen H2: Elisabetha Mayerin 1756.02.29 Tr.

LUCIA FISCHINGERIN (1735/36 – 1795.03.14) Sz: Johannes Fischinger - Kunigunde Mauchin (von Egesheim) H: Josephus Gauckhel 1763 előtt Wehingen

A NARR családnév valószínűleg a XII. századból származik. A foglalkozásnevek csoportjába sorolható. A „Hofnarr” udvari bolondot jelent, ennek rövidült alakja a „Narr”. A bolondot mókamesterként tartották a fejedelmi udvarokban a keresztes hadjáratok óta, de Európában kiváltképp a XV. századtól terjedtek el. Ők különösen mókás, talpraesett, gyors észjárású és szatirikus személyek, akik általában a fejedelmeknél nagy befolyásra tettek szert, azok bizalmas emberei voltak. Az udvari bolond különleges viselettel kápráztatta el nézőit (csörgősapka, tökász ruha, nyakgallér), amit a mellékelt korabeli metszet is szemléltet. Az udvari bolondot a XVIII. században a francia udvari etikett már mellőzte, így szerepük megszűnt. Németországban a ritka nevek csoportjába tartozik. Poroszországban viszonylag gyakori a Naar névalak, amely azonban nem a Narr név módosult formája.

Községünk irataiban számos módon írták, amit néhány példával illusztrálok: Narr, Närr, Ner, Nahr, Naar és végül a mai Naár. Hozzánk a Narr nevűek jöttek, amelyet a Werner Hacker által publikált kivándorlási lista egyértelműen igazol.

Konrad (Conradus) Narr (1735.09.30 – †c.1796)  Sz: Gregorius Narr – Elisabeth Weißin H: Catharina Weyhin 1762.01.25. Tr.

Josef Narr (1738.03.03 – †1774 után) kőműves (maurer) Sz: Gregorius Narr – Elisabeth Weißin H: Maria Mathes 1759.07.01. Tr.

Margarethe Narr (1740.07.20 – †1807.02.02) Sz: Gregorius Narr – Elisabeth Weißin H: Josephus Götz 1763.10.30 Tr.

Rosalia Narr (1741.08.20 – †1775.05.03) Sz: Vitus Narr – Ursula Megerlin

A rövidítések értelmezése: Sz: szülei, H: házassági adatok, Tr.: Trautsondorf. Aláhúzással jelöltem az 1750-es első összeírásban családfőként megjelölt személyeket. A keresztnevek esetében a forrásokban szereplő latin vagy német nyelvű alakot tüntettem fel.

A Narr família családfája

Az 1700-as években a „Narr” nem tartozott a tradicionális wehingeni családnevek sorába. A Narr nemzetség 1683 óta él a településen. Korabeli iratok alapján megállapítható, hogy a közeli Meßstettenből és Tieringenből települtek át az akkor még csak katolikusok által lakott faluba. Az említett két faluban élők ebben az időben tértek át az evangélikus vallásra. Az átköltözésük tehát vallási okból történt. A képen látható Szent Ulrich templom anyakönyveit átvizsgálva Walz úr megállapította, hogy a községünkbe vándorolt négy Narr közül hárman a már Wehingenben született Gregorius (Gergely) Narr kovács gyermekei voltak (Konrad, Josef és Margarete), valamint velük érkezett Rosalia nevű unokatestvérük is. Szülei halála után elsőként érkezett Josef kb. 1759 tavaszán, és talán az ő hívására érkeztek két évvel később Conradus (Konrád), Margarethe és Rosalia. Rosalia kivételével hamarosan itt az újhazában családot is alapítottak. Joseffel kapcsolatban a wehingeni anyakönyvbe 1760. március 10-én a következőt jegyezték be: „valószínűsíthető, hogy Magyarországra költözött.”  

Josef Narr-nak négy gyermeke volt, közülük csak Elisabetha (később Pertus Gettlinger felesége) érte el a felnőtt kort. Ebből egyértelműen következik, hogy a falunkban élő és innen elszármazott összes Naár Narr Konrád és Weyh Katalin leszármazottja.

Egy új oldalon a Wehingenből származó hercegkúti Narr/Naár família családfája nézhető meg. Az elsőként a wehingeni elődöket, majd a trautsondorfi/hercegkúti leszármazottakat mutatja be hét generációra kiterjedően.

A családfa a HERCEGKÚTI HÍREK 2004. év márciusi számában jelent meg, amely

formátumban ide kattintva megtekinthető.