Hercegkúti Római Katolikus Egyházközség - Naár János honlapján

Szent Ágota szűz, vértanú


Katolikus lexikon www.lexikon.katolikus.hu szerint:

Ágota, Szent (†Catania, Szicília, 251): szűz, vértanú. - Előkelő családból származott, s Szent Ágneshez hasonlóan egész fiatalon szüzességi fogadalmat tett. A Decius-féle üldözés idején följelentették, s amikor megvallotta hitét, ostorozták, égették, végül megcsúfolásként levágták a keblét és börtönbe zárták. Éjszaka Szent Péter jött hozzá és meggyógyította. Másnap a börtöne padlójára szórt éles cseréptörmeléken és parázson forgatták. ~ nyugodt derűvel szenvedett és halt meg. Kínzása közben földrengés rázta meg a várost. A köv. évben halála napján kitört az Etna. A megrémült nép, hívők és pogányok egyaránt ~ sírjához menekültek, s oltalmul a sírt borító leplet ragadták meg, s azzal vonultak az áradó láva elé. A láva megállt, a tűzhányó elcsendesedett. A legenda szerint angyal véste ~ sírjára e feliratot: MENTEM SANCTAM SPONTANEAM, HONOREM DEO, ET PATRIAE LIBERTATEM (Szent, készséges lelkület, Istennek dicsőség, a hazának szabadság). Catania népe töretlenül őrizte szent leánya emlékezetét és állandóan segítségül hívták, s hívják ma is a tűzhányó veszedelme ellen. Az oltalomkérés később az összes tűzesetekre kiterjedt, és a 12. sz. óta a tűzvészt jelző harangra rávésték sírföliratát. - Tiszt. röviddel halála után átkerült Rómába is. Neve szerepel a római kánonban, s a 4. századtól a RM-ban és RK-ban. - Ikgr. Első ábrázolása a 6. századból a parenzói dóm (Itália) mozaikján. A kv-festészetben Bizáncban a 10., Nyugaton a 12. századtól fordulnak elő képsorai. A 16-17. sz. itáliai festészetben kedvelt volt félalakos ábrázolása. - Attribútumai: harapófogó, írótábla, levágott keblek tálon, fáklya v. gyertya, kenyér, égő ház, egyszarvú. - A pásztorok, takácsok védőszentje. Mellbetegségekkor kérik segítségét. Ü.: febr. 5. - Hazánkban a középkor óta virágzott tisztelete, tűzvész ellen hívták segítségül: kis papírlapra felírták a sírföliratát, ezt ~ napján megszentelték a templomban, majd a házak kapujára szögezték. Jób érsek az esztergomi bazilika porta speciosájára is fölvésette. Nyoma van annak is, hogy ~ ünnepén az országban több helyen kenyeret szenteltek (Nagykörü, Privigye), de ennek egyelőre nincs magyarázata. A barokk korban ~ tisztelete lassan átadta helyét Szent Flóriánénak.

7Vissza az előző oldalra


Az utolsó frissítés dátuma: 2012. február 19. vasárnap
©Naár János 2005